2026-01-24 19:02:00
A hétvégén áramszünet bénította meg az orosz fegyvereket és utánpótlást szállító vasútvonalat a nyugat-oroszországi Brjanszk régióban, az ukrán határ közelében. Az Al Jazeera beszámolója szerint ez azonban nem egy közönséges áramkimaradás volt: egy közeli alállomáson keletkezett tűz okozta, amelyet az Atesh partizánmozgalom egyik ügynöke gyújtott fel.
Az Atesh pontosan az ellenség energiahálózatának gyenge pontjait veszi célba, megbénítva a hátországukat
– jelentette a csoport Telegram-oldalán.
Miközben Oroszország folyamatosan növeli befolyását az Ukrajnában elfoglalt területeken, erői nemcsak a frontvonalakon, hanem hátulról is ellenállásba ütköznek. Az Atesh 2025-ben az orosz ellenőrzés alatt álló területeken elkövetett szabotázsok több mint feléért vállalta a felelősséget: „jelenleg egy kimerítő háborúban vagyunk, és a belső ellenállás szerepe döntő fontosságú”. A csoport hozzátette, hogy „a megszállók nem tudják az összes teherautót vagy a vasútvonal minden méterét őrizni a hátországukban”.
Az Atesh egy 2022 szeptemberében alakult fegyveres partizánmozgalom, amelyet hét hónappal azután hoztak létre, hogy Oroszország 2022. február 24-én támadást indított Ukrajna ellen. Bár a magját krími tatárok alkotják, ukránok, sőt oroszok és beloruszok is részt vesznek az akciókban.
„Rájöttünk, hogy Krím és a többi elfoglalt terület nem fog egyszerűen várni a felszabadításra, belülről kell a megszállók oldalába szúrt tüskévé válnunk” – mondta egy névtelenséget kérő Atesh-tag a lapnak.
Az orosz hadigépezet rendszerszintű összeomlásáért dolgozunk belülről. Biztosítjuk, hogy minden orosz katona a földünkön bizonytalanságban érezze magát, logisztikájuk, felszerelésük és főhadiszállásuk pedig hamuvá váljon
– fogalmazott.
A vasút a szabotőrök kedvenc célpontja
Szabotázsakcióik már a háború kitörése óta folynak az orosz területen, kezdve a sorozóirodák elleni gyújtogatási hullámmal. Azóta a vasúti infrastruktúra és az orosz csapatok utánpótlási szerelvényei váltak a szabotőrök kedvelt célpontjaivá, akik a Kreml hadigépezetét próbálják lassítani. Közöttük vannak háborúellenes oroszok és beloruszok, beleértve olyan föld alatti hálózatokat, mint a BOAK (az anarcho-kommunisták harci szervezete), vagy az ukrán ügynökök által az interneten toborzott fizetett szabotőrök.
„A szabotázsműveleteket gyakran az ukrán hírszerzés és az SZBU (Ukrajna Biztonsági Szolgálata – a szerk.) koordinálja. Az akciókat pedig olyan egyének hajtják végre akik Ukrajnát támogatják vagy jutalomban részesülnek. De van, hogy fenyegetés és megtévesztés útján veszik rá őket” – nyilatkozta Olga Poliscsuk, a Fegyveres Konfliktusok Helyszíne és Eseményadatai (ACLED) konfliktusmonitor kutatási vezetője.
Az ACLED jelentése szerint az Atesh felelős a hivatalos ukrán műveletek vagy az azonosítatlan felek által végrehajtott szabotázsakciók több mint 50 százalékáért. Több tucat műveletüket feltehetően Oroszországon belül hajtották végre, beleértve egy mozdony felgyújtását Rosztovban és egy légvédelmi gyár kommunikációs tornyának lerombolását Tulában, Moszkvától délre.
Bár az Atesh felelősség vállalásai nem ellenőrizhetők függetlenül, a csoport rendszeresen közvetíti a koordinátákat és tetteik videóbizonyítékait a Telegramon.„Olyan célpontokat választunk ki, amelyek kritikus fontosságúak a logisztika vagy a csapatok parancsnoksága szempontjából, mint például főhadiszállások, hidak és lőszerraktárak”.
A csoport azt állítja, hogy decentralizált parancsnoki struktúra alkalmazásával és titkosított alkalmazásokon keresztüli kommunikációval minimalizálja az orosz biztonsági szolgálatok beszivárgását. „Az egyes ügynökök nem ismerik egymást” – mondta egy forrás.
Miért a krími tatárok?
A krími tatárok – nem összetévesztendő a volgai tatárokkal – egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg a Krími-félszigeten éltek, de az Orosz Birodalom a 18. században meghódította hazájukat. A „legfájdalmasabb” esemény 1944-ben történt, amikor Joszif Sztálin a tatárokat a második világháború alatti hűtlenséggel gyanúsította, és az egész lakosság közép-ázsiai deportálását rendelte el. A Szovjetunió vezetője a száműzetést – más néven Sürgünlik – kollektív büntetésnek szánta a náci Németországgal való kollaborálás miatt.
Ukrajna a tatárok eltávolítását népirtásnak tekinti. A deportáltakat és leszármazottaikat pedig csak évtizedekkel később engedték vissza. Oroszország a Krím 2014-es elfoglalása és annektálása után a krími tatárok parlamentjét, a Medzsliszt „terrorszervezetnek” nyilvánította és betiltotta. Majd a civil aktivisták is eltűntek, néhányukat később holtan találták meg. „Lángunk addig fog égni, amíg az utolsó megszálló is elhagyja földünket” – ígérte a mozgalom egyik tagja.
(Borítókép: Tűzoltók dolgoznak egy orosz drón- és rakétacsapás helyszínén Oroszország Ukrajna elleni támadása során, Kijevben, Ukrajnában 2026. január 24-én. Fotó: State Emergency Service of Ukrai / Reuters)